Legenda Vagyok

A tavalyi év egyik legjobb filmje a Legenda Vagyok volt. A film egy magányos ember küzdelmét és szenvedését mutatja be egy posztapokaliptikus világban. Egyedüliként próbálja az emberiség kihalását és zombivá alakulását kiváltó vírus ellenszerét megtalálni. Bár a film második fele nem tökéletes, az első 45 perc lenyűgöző, főként New York kihalása utáni gigantikus képkockái miatt. Ki tudja miért, de érdekesnek találom a kihalt városokat, miközben nagyon félelmetesnek is.

Nemrég viszont a kezembe került a film alapját képező könyv. Ami nemcsak más megközelítésből mutatja be a katasztrófa utáni világot, nemcsak a szereplők más, nemcsak komorabb a moziváltozatnál, de egészen más befejezést tálal elénk. A műben olyan meglepetések vannak, amik a filmben elő sem fordulhatnának.


Nagyon érdekes, hogy az éjjeli horda leírása esetleges és ritka, a szerző végig a főszereplő küzdelmére és egyre inkább széteső lelkivilágára koncentrál, a pusztulás képei mellett. De az író, Richard Matheson még így is elérte, hogy az 1954-es publikálás után 40-50 évvel igazi alapművet és elhintett magvakat adjon a sci-fi és horrorfilmeseknek. Olyanoknak, mint a 28 nappal később alkotójának, napjaink egyik legjobb rendezőjének Danny Boyle-nak, vagy a Resident Evil filmeseinek. Nekik is adta a vírus miatti világvége, az emberiség átalakulásának, a kiürült városok képeinek gondolatát.

Ráadásul a könyvből, annak utolsó mondatából ki is derül, hogy valójában mit is jelent, amikor főhősünk azt mondja "Legenda Vagyok". A hideg futkosott a hátamon.

Szmogriadó és szabálykövetés

Ma reggel feltűnően könnyebb volt közlekedni, mint más hétfő reggelen. Elsőre azt gondolná az ember, hogy a szmogriadó miatt felére fogyatkoztak az autók. De számoltam menet közben: a páros (ma szabályosan közlekedő)-páratlan (ma nem szabályosan közlekedő) arány kb. 60-40 volt, tehát ha a többszáz autós mintámban nem volt feltűnően rossz a mintavétel, akkor eltekintve a kevés számú kivételtől, a ma elvileg nem közlekedő páratlanra végződő rendszámú autók tulajdonosainak kétharmada semmibe vette a szabályt. Ugyanakkor lehet, hogy a párosok egy része is otthon hagyta az autóját, mert 17%-kal kevesebb autó érzésem szerint nem magyaráz ekkora csökkenést a forgalomban.

De így is, nem 17%-kal, hanem majdnem 50%-kal kevesebb autónak kellene az utakon lenni. A többség a szabálykövetésből ma rosszul vizsgázott, és ez jól tükrözi a hazai morális állapotokat. Az emberek nagy része a saját rövidtávú érdekeit helyezi minden elé, legyen az a saját hosszútávú érdeke, vagy közérdek.

A ma reggel látott legnagyobb füstöt gyártó páratlan rendszámú autó egy 20+ éves Opel Kadett Kombi volt. Ahogy elmentem mellette láttam, hogy hátul tele van a csomagtartó szerszámokkal, és egy létrával. Őket is meg tudom érteni. Nem tudom mi lehet a megoldás. Vagy egy szigorú, de áttekinthető és igazságos szabály az ilyen esetekre, amit következetesen be is tartatnak. Vagy pedig az emberek lelkiismeretének a felébresztése, hogy ne kelljen páros-páratlanozni, hanem ilyen időszakokban mindenki saját magától ne üljön autóba, ha az autója nem felel meg a legmagasabb környezetvédelmi normáknak - ha csak ez nem elkerühetetlen. Az utóbbi lenne a jobb, de ehhez szükség lenne valamiféle tág közösség tudatra, ami szinte soha nem volt jellemző igazán itthon, de az elmúlt 20 évben szinte a nullára morzsolódott le.

A legizgalmasabb természetfilmes jelenete

Minden idők legizgalmasabb természetfilmes jelenete, a "Battle at Kruger", amely a Dél-AFrikában található Kurger Nemzeti Parkban került felvételre. Az érdekessége az, hogy nem egy profi természetfilmes, de még csak nem is egy filmezéshez bármilyen módon kötődő ember, hanem egy egyszerű turista fényképezte, akinek hatalmas mázlija volt, de nekünk is, hogy ezt láthatjuk!

A világ legelszigeteltebb országa

Politikai értelemben talán Észak-Korea. De földrajzi, közlekedési, és talán kereskedelmi értelemben viszont a Pitcairn-Szigetek.

Nem hinnénk, hogy ma, az internet és a mindent behálózó nemzetközi repülőhálózatok világában, amikor havonta 2,5 millió kereskedelmi légijárat indul útjára a világ minden tájára, van egy hely, ahol a legközelebbi ország elérése 30 órát vesz igénybe.

A Pitcairn-szigetek a Csendes-Óceán közepén található, nagyjából félúton Panama és Új-Zéland között. Az egyetlen lakott sziget kb. 2 km hosszú. A legközelebbi civilizált hely 500 km-re van, és mivel nincs hely reptérnek vagy kikötőnek, csónakokon teszik meg a 30 órás utat, az amúgy sem a világ közepének számító Mangareva-ra. Ilyeneken:


Mangareváról egy repülőút Tahiti, az első nemzetközi repülőtér. Ha szerencséd van oda 20 óra alatt juthatsz el, ami azt jelenti, hogy a Pitcairn-Szigetek a lehető legjobb esetben 51 óra alatt érhetőek el. A hajók időjárástól és forgalomtól függően igen ritkán indulnak, esetenként, akár egy hónap felett nincs járat.

Pitcairn nem teljesen független ország, tulajdonképpen az Egyesült Királysághoz tartozik, de ezek az adatok akkor is bájosak:

• A világ legkisebb népességű országa 50 fővel.
• Az oktatásban részt vevők aránya 100%-os, a sziget mind a 7 gyermeke részt vesz benne, ami 15 éves korig kötelező
• A műholdak kivételével a szigetre egyetlen TV vagy rádióadás sem ér el.
• A lakosok egymás között walkie-talkie segítségével kommunikálnak, ha nem akarnak sétálni. A szigeten van egy nyilvános műholdas telefon is.
• Pitcairn gyakorlatilag önellátó. Néha a hajókon hoznak egyedileg rendelt árúat, de ezek nem alapszükségletek. Nem is lehetnek, hiszen a szállítmányok évente 3 alkalommal érkeznek.
  
• A helyi bolt heti 3 alkalommal 1-1 órát van nyitva.
• A posta nyitvatartása is hasonló.
• Az egyetlen egészségügyi ellátásra alkalmas személy a lelkész felesége, de ő sem orvos. Ha a szigeten kapsz szívrohamot, akkor neked annyi, mert a hely minden mentőhelikopter mentési sugarán kívül esik. Enyhén szólva.
• A fenti okok miatt speciális engedélyre van szükséged, ha oda akarsz utazni, mert a közlekedési nehézségek miatt akarva-akaratlanul helyi lakossá válsz minimum hetekre.
  

Egyszerre félelmetes és izgalmas. Bizonyos szempontból mégis irígylésre méltó a helyiek élete.

(update: időközben rátaláltam a hivatalosan leginkább elszigetelt közösségre is. A Tristan Da Cunha szigetcsoport az Atlanti-Óceán déli részén található. A legközelebbi település Afrikában van, majdnem 2500 km-re. Repülőjárat itt sincs, így az út több nap a nagyvilágba, az út 6 nap, és havonta egy járat van, de az legalább egy stabil halászhajó, nem a fenti már-már lélekvesztő. Ugyanakkor hatszor annyian élnek itt, mint a Pitcairn-szigeteken, és van orvos is, több szakképzett nővérrel. Itt van esélyed, ha szívrohamod van.)

Everett és a párhuzamos világok

Most néztem meg a Parallel Worlds, Parallel Lives című dokumentumfilmet. Ez a kis film Hugh Everett-ről, a kvantumfizika egyik legérdekesebb, mára élvonalbeli teóriájának a megalkotójáról szól. Everett úgy próbálta elméleti szinten feloldani a kvantumfizikában lévő ellentmondást (vagy ellentmondásnak tűnő "viselkedést"), hogy értelmezése szerint minden mikroskálán történő "döntési szituációban" a világ kettéhasad, az egyikben "A", a másikban "B" döntés megszületésével. A kettéhasadt világokban lévő értelmes lények nem tudnak más világok létezéséről, mert nem észlelik azt, de ugyanaz az ember a sokmilliárd világból akár kettőben is merőben különböző életet élhet. Everett elmélete elvetve termékeny virágokat hajtott ki a sci-fi írók és TV-s, mozis producerek számára (Lola Rent, Sliders, Vissza a Jövőbe, vagy ahol a leginkább szemléletesen egyszerűsítették le az elméletet: a Denzel Washington főszereplésével készült Deja Vu), de maga az elmélet nagyon is komoly, Everett 130 oldalon, bonyolult képletekkkel és érvelésekkel támasztotta alá mondanivalóját.

A dokumentumfilm érdekessége, hogy a főszerepet Everett fia, Mark játsza, aki apja egykori kollégáit és barátait, munkahelyeit, és egyetemét végigjárva tesz egy utazást. Eközben Mark, aki egyben sikeres rock-sztár rövid monológokban számol be az érzéseiről, miközben megérti a kvantumfizika lényegi problémáját, és az apja által adott lehetséges magyarázatot. Így amit ő megtesz, az nemcsak utazás országokon át egyetemekről egyetemekre, hanem utazás a saját múltjába, és egy utazás, ahol saját elveszített családját, főként édesapját jobban megismerheti, amire élete során nem volt igazi lehetősége.

Tényleg érdemes megnézni. A filmről készült weboldalon sok érdekes információ megtalálható, többek között részletes és emberközeli magyarázat Everett elméletéről, de maga az eredeti dolgozat is.

A változtatás jó és nem jó

A napokban két remek élményem is volt. Egy a Nemzeti Színházban, egy pedig a moziban. Az egyik tele volt újító ötletekkel, a másikban a megszokott stílust láthattuk.

Az Oresztész egy nehezen emészthető, nyomasztó darab gyárilag. Alföldi igyekezett ezt minél inkább feloldani, és főleg a fiatalokat bevinni a darab nézőterére. A legjobb ötletek mind abból adódtak, hogy a színdarab szó szerint a nézők között zajlik. A színészek egy része a nézőtéren ülve indít, Péterffy Bori percekig ül egy megdöbbent néző ölében. Az első sort semmi nem választja el a színpadtól, gyakorlatilag magán a színpadon ülnek a nézők. A női kar az orrunk előtt megfőz egy komplett húslevest. De a legjobb ötlet, hogy a színházba érkező néző már a főbejáratnál kisebb magyarázó jelenetekkel találkozik,, filctollal felírva látja az üvegajtóra Orsztész családfáját és a folyósokon, a büfében, várakozás közben ál-verekedéseket, veszekedéseket, rosszulléteket és rap-betéteket hallhat (persze a darabbal összefüggésben). Szerintem remek ötlet, és bár maga a darab nem lesz a kedvencem, kétségtelenül sikerült az élményhez hozzáadott értéket teremteni ezekkel az ötletekkel.

A Vicky Cristina Barcelona egy újabb remek Woody Allen film. Igazából semmi újdonság nincs benne, csak a helyszín, Barcelona az új. Egy spanyol festő áll a középpontban, noha nem ő a főszereplő, de három szép nővel is viszonyba keveredik, néha párhuzamosan is. Általában gyors, könnyed, bájos humorral megáldott jelenetek követik egymást, tiszta történetmesélés mellett. Nem kell semmit kitalálnunk, nem titkolnak előlünk semmit, minden sorrendben követi egymást, és gyakran tudjuk jól, hogy mi lesz a következő lépés, mégis nagyon jó film.

Gyurcsány-blog » Eredményeink

Nem tudom megállni, hogy ne kommentáljam Gyurcsány Ferenc legfrissebb blog bejegyzését:

1. 2008-ban nagyjából 30 százalékkal többet érnek az átlagos keresetek, mint amennyit 2001-ben, ennyivel nőttek a reálkeresetek.

Miközben a gazdasági teljesítmény ezt látható módon nem bírja el. A reálbérnövekedés jelentős része a közszférában zajlott le a 100 napos program nyomán (amikor nem Gyurcsány volt a miniszterelnök), többek között emiatt hoztuk össze Európa legmagasabb költségvetési hiányát, kombinálva az egyik leggyatrább gazdasági növekedéssel.

2. Ma a nyugdíjak vásárlóértéke is – a nyugdíjkorrekció, a 13. havi nyugdíj eredményeként – 40 százalékkal magasabb, mint 2001-ben.

Pláne. Nincs könnyű dolga a magyar nyugdíjasoknak, de attól még igaz, hogy a költségvetés igen rosszul viselte a fenti "jó szándékot".

3. A Start kártyák bevezetésével kedvezményben részesítjük és ösztönözzük a pályakezdők munkába állását, a GYES-ről, GYED-ről visszatérők elhelyezkedését.

OK.

4. Az átalakított szabályozás miatt idén várhatóan átlagosan is mérséklődnek a gyógyszerárak és már tavaly is mintegy kétezer gyógyszer ára csökkent.

Erről keveset beszélnek, de kifejezetten jók a kormány lépései a gyógyszerek területén. Nekem az is tetszik, hogy egyes gyógyszerek már nemcsak a patikákban kaphatóak, ami mindenkinek jó, kivéve a patikusokat.

5. Úgy alakítottuk át a családtámogatást, hogy ne azok kapjanak többet, akiknek egyébként is magasabb a jövedelmük. Igazságosabb lett a családtámogatás és többet adunk a gyermekes családoknak, mint előttünk bárki bármikor.

Tényleg többet. A mi pénzünkből.

6. A Magyar Univerzitás Programmal a felsőoktatásban az elmúlt fél évszázad legátfogóbb fejlesztési programja valósul meg. Alig van olyan felsőoktatási intézményünk, amely ne bővült volna oktatási épülettel, kollégiummal, könyvtárral az elmúlt időszakban.

Ez szintén a mi pénzünkből megy. Ez önmagában még nem lenne baj, hiszen a felsőoktatást fejleszteni kell, de eközben nem történt meg a finanszírozásának az átalakítása (ami elsősorban nem a kormányfő hibája), így ez inkább veszély, mint eredmény.

7. Autópálya ér Szegedig, Nyíregyházáig, Debrecenbe, Dunaújvárosba és végig a Balaton déli partján.

Kicsit drágábban és lassabban mint máshol, de bővült a hálózat.

8. A magyar gazdaság először a rendszerváltozás óta érdemben fehéredett. Százmilliárdos nagyságrendű jövedelme van az országnak abból, hogy ösztönzőkkel és szigorúbb ellenőrzéssel szűkítettük a szürke és a fekete gazdaság mértékét.

Ennek valós eredményeiről, és itt nemcsak a befolyt pénzről beszélek, megoszlanak a vélemények.

9. A mezőgazdaságban 2005 májusa óta lényegében folyamatosan nyugalom van. A mezőgazdasági termelők eredményei rendre felülmúlják a kilencvenes évtized eredményeit, a legutóbbi adatok szerint 60-70 milliárdnyi nyereségük van a gazdáknak, agrárvállalkozásoknak. Soha annyi fejlesztés nem volt a magyar mezőgazdaságban, mint manapság.

Passz.

10. Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Program keretén belül ma a mindenkori jegybanki alapkamatnál alacsonyabb – jelenleg hat százalék körüli – kamatokkal kaphatnak a legkisebb cégek hiteleket. Több tízezer vállalkozást támogatunk ilyen módon. Ilyen széles KKV fejlesztési program soha nem volt Magyarországon.

A legszélesebb KKV fejlesztési program mégis az lenne, amit így hívunk: adócsökkentés (nem emelés, hogy a fentieket finanszírozzuk)

11. Jelentősen egyszerűsödött a cégbejegyzés, rövidesen egy órán belül lehet cégeket bejegyezni. Általánossá válik az elektronikus adóbevallás, csökkent az adóbevallások, valamint az ívekben szereplő sorok száma, egyszerűsödött az adminisztráció.

Bár a könyvelőnk néhány ponttal vitába szállna, de azért nagyjából igaz.

12. A nulla tolerancia elv alkalmazásával a közlekedésben az év első pár hónapjában sok-sok emberi életet sikerült megmentenünk és megóvnunk.

Tüneti kezelés. Nem rossz, de nagyon kevés.

13. Magyarországon önkéntes és nem sorozott haderő van. Fiataljaink közül csak az lesz katona, aki azt hivatásának választja.

OK

14. Mindeközben a költségvetés lassan visszatér egyensúlyi állapotához, jövőre a hiány három százalék körüli szinten fog tartani.

Na de milyen áron! Először felborult a költségvetés egyensúlya. Utána a közelgő választások miatt nem kezdték azt helyreállítani. A végén pedig a legkeményebben dolgozó rétegnek kellett megint a zsebébe nyúlnia, ez meg is látszik a gazdaság teljesítményén. Ezt maga a kormányfő is beismeri a bejegyzése végén:

"Mindaz, amit felsoroltam, sok tekintetben megviselte a gazdaság teljesítőképességét."

Ehhez már nincs mit hozzáfűzni.