Thursday, July 16, 2009

Ugyanazon színészek különböző "nácis" filmekben

Csak engem zavar, hogy a náci Németországot (vagy annak utóhatásait) ábrázoló filmekben jó pár jellemzően német színész állandóan feltűnik, és homlokegyenest ellenkező jellegű szerepeket tölt be?

Itt van Thomas Kretschmann, aki a Tom Cruise főszereplésével filmre vitt leghíresebb Hitler elleni összeesküvést bemutató The Valkyrie-ben (érdemtelenül leszólt film, egészen jól sikerült) egy különleges hadtest parancsokát alakítja, aki a kritikus pillanatban Hitler-ék mellett dönt, így főként miatta nem sikerül az államcsíny. Később a Hitler bukását bemutató Untergang-ban Eva Braun sógora, akit parancsmegtagadásért kivégeznek, de egy egészen más poszton (a lenti képen Himmler mellett).



Szintén az Untergang - Valkyrie kombinációban vesz részt Christian Berkel. Az utóbbi filmben őt a Hitler elleni összeesküvésben magas rangú tisztként (és bombaszakértőként) kivégzik 1944 nyarán, hogy aztán a másik filmben majdnem 10 hónappal később orvosként asszisztáljon Berlin elestéhez, egy rendszeréhez végig hű, de azért inkább józannak beállított szerepben (szemüveg nélkül, időközben áteshetett egy lézeres látásjavító műtéten).



Még inkább zavaró, hogy az Untergang protagonist-ja, Hitler titkárnője, illetve az őt alakító Alexandra Maria Lara, a The Reader-ben éppen egy koncentrációs táborban szenvedett és elhunyt nő gyermekét alakítja egy tárgyaláson. Homlokegyenest ellenkező szerep, majdnem ugyanolyan frizura, ami így a korrekt alakítás ellenére is zavaró tényező.


Az Untergang (Bukás) egyébként egy zseniális film, nemcsak az eléggé magas fokú történelem hűsége, a remek alakítások, a nagyon jó zene miatt lett ekkora siker, hanem azért is, mert a legnagyobb őrülteket és tömeggyilkosokat képes volt emberi oldalukról is bemutatni, motivációikkal és félelmeikkel, reményeikkel és gyengeségeikkel. Nagy hatást vált ki, ahogy Hitler az egyik percben mély udvariassággal bánik női alkalmazottjaival, majd a másikban magából kikelve, fröcsögve üvöltözik, utána nem sokkal megszállotan szövögeti tovább nagy terveit a teljes összeomlás utolsó napjaiban.


Ám őt is viszontláthatjuk a The Reader-ben, egy idős, joviális, és igazságérzetét megcsillogtató, megértő és kedves jogász professzor személyében. Hiába egyedi és bravúros film (remekül tapint rá egy háború és egy gyilkos rendszer évtizedekig fájdalmas utóhatásaira), ha ennyire éles eltérések vannak a szerepek között. Ha külön-külön láttam volna csak az egyik vagy másik filmet, nem lenne probléma, de így zavaró.


Arról már nem is beszélve, hogy a főszerepben Ralph Fiennes évtizedeken át segíti egykori szerelmét, majd annak halála után a nevében kér bocsánatot a fent már említett zsidó gyermek időskori megfelelőjétől, miközben a Schindler Listájában ő volt az, aki szórakozásból a teraszáról lövöldözte le az embereket a munkatáborban.

Mindent összevetve, hiába játszik jól, mindegyik színész, különösen Bruno Ganz, azért nem hiszem, hogy nagy nemzetközi koprodukciókra nem lehetett volna ennyire eltérő szerepekre nem ennyire belterjes társaságból választani.

Ui: 2011-ben jön Alexandra Maria Lara és Thomas Kretschmann közös filmje, a cím: The Nazi Officer's Wife. Addig reménykedjünk az új frizurában.

Wednesday, July 15, 2009

Populista ámokfutás

Régóta figyelhetjük Karsai József ámokfutását a médiában, ahogy a kisemberek megmentőjeként szeret tetszelegni, de gyakran alaptalan, és kifejezetten ostoba, populista szövegeivel többet árt nekik mint használ. Amellett, hogy sokszor nincs igaza, még azt az érzést is elülteti a hívei körében, hogy nekik nem kell saját magukért felelősséget vállalni, az állam vagy valami jótevő majd segít, a gonoszok szerepében pedig mindig megtalálhatóak a gonosz nagyvállalatok, vagy a pénzintézetek.

Már az sem volt szimpatikus, ahogy a Providentet támadja. A Provident valóban nevetségesen magas THM mellett ad mikrohiteleket, de a kedves hitelfelvevők erről tudnak. Minek veszik fel a kölcsönt? Saját szabad akaratukból döntöttek így, nem volt kötelező nekik, ezek után a saját döntésük ellen tiltakoznak. Ha ebben a nagy melegben a közlekedési dugóban hideg üdítőt árulok a sorok között 3900 Ft/dl áron, akkor megveszed tőlem, hiszen akkor és ott az jól esett, majd leparkolsz és elkezdesz ellenem tüntetni? Nem, hanem hülyének nézel, továbbállsz és kihúzod a következő közértig. Hasonlóképpen kellene a Providentet hülyének nézni, ahelyett, hogy kölcsönt vennél fel tőle.

Karsai azonban most még tovább ment. Tüntetést szervezett Mezőkövácsházán a K&H bank fiókja elé. Hogy miért ott arra csak az a tippem, hogy onnan volt könnyen szervezhető busszal 300 ember, képgaléria itt található, az egyiken látszik is, ahogy a szegény megtévesztett (először a bankok, utána Karsai által) nénik ugyanarról a buszról szállnak le. A szervezésre utal az is, hogy szemmel láthatóan minden táblát ugyanaz készítetett el, gondolom a helyi pártiroda munkatársai, ami populizmusuk aljasságát még tovább növeli. A táblák feliratából néhány csemege:
  • Hozzátok vissza a külföldre vitt 2000 milliárd forintunkat. - A szám forrása kérdéses, de feltehetőleg az állampapír eladásokra céloz, kár, hogy azt külföldi intézményi befektetők fekteték be, majd - hazai gazdaságpolitikai okok és a válság miatt - érthető módon és persze jogosan adtak el. Az nem a kedves tiltakozók pénze. De ha valaki bankbetétjéhez szeretne hozzájutni, bármikor megteheti.
  • Miattatok nincs 13. havi nyugdíjunk. - Elképesztő baromság. 2002-ig nem is volt, utána lett, de nem bírta el a költségvetés és az ország, ezért most megint nincs. Mi köze ennek a bankokhoz?
  • Földönfutóvá tettetek 800 ezer devizahitelest / Csődbe viszitek Magyarországot a devizahitelekkel - Egyrészt, akik tényleg elvesztették lakásukat a törlesztőrészletek emelkedése miatt, az pár ezer fő, de ők sem lettek földönfutók nagyon nagy részben. Másrészt a devizahitelek felvételéről megintcsak szabad akarat alapján a hitelfelvevők döntöttek. Nem volt kötelező felvenni. Ha pedig valakinél nem kongatta meg a vészharangot az a tény, hogy 5%-os hitelköltség mellett tud hitelt felvenni, miközben a bankbetét 10%-on ketyeg, és hogy a forint romolhat is, annak ideje egy kicsit jobban utánanéznie a tényeknek. Persze a bankok az ügyfelek tudatlanságára gyakran rá is játszottak, ezért szégyellhetik is magukat.
  • A belga gazdaságot ne a mi betétjeinkből hitelezzétek - Megnézném azt a bolondot, aki 10%-ot fizet azért, hogy Belgiumban hitelezhessen, és még vállalja is a devizakockázatot, ahelyett, hogy 2-3%-on eleve Euroban fizethessen.
Mennyire jó lenne, ha egy olyan országban élhetnénk, ahol az emberek hajlandóak felelősséget vállalni a döntéseikért, és a politikusok nem kilóban mérve szornák szét a butítást, cserébe szavazatokat várva. Az embereknek pedig lenne annyi esze, hogy nem hisznek el nekik minden baromságot, és veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek az összefüggéseknek.

Karsai József egyébként agrármérnökként végzett még bőven a múlt rendszerben, így bizonyára nagy rálátása lehet a makrogazdaság, monetáris politika, és a banküzemtan szakmai mélységeibe. Szerintem össze kellene dobni neki egy kis pénzt egy közgazdasági gyorstalpalóra.

Vannak, akiknél már dereng valami. Rétvári Bence - szintén képviselő - vetette fel, hogy tanítsák a középiskolában a pénzügyi alapismereteket. Az már neki sem esett le, hogy évek óta nyitott kapukat dönget, és a BÉT-en, MNB-n, és számos szervezeten túl még a kormánypárti politikusok is ezen vannak, de az egész a még mindig elavult oktatási rendszer saját belső válsága miatt áll meg. Mindenesetre ahol akarják, ott már taníthatják. Persze egy kis populizmusért ő sem megy a szomszédba, a legviccesebb az volt, amikor Gyurcsány külföldi tanulásra és munkavállalásra bátorító mondataira reagálva úgy vélte, hogy az ellentétes a Szózattal ("Itt élned, halnod kell"). Nemrég az a morbid ötlete támadt, hogy koporsót vitt az MSZP székháza elé. Ma pedig az MNB előtti sajtótájákoztatóján (a semmilyen törvényt meg nem szegő Simorba még egyet rúgva, és az MNB függetlenségére szinte fittyet hányva) a divatos offshore hullámot meglovagolni kívánandó úgy gondolta, hogy be kellene tiltani az offshore cégek reklámozását. Tájékoztathatná valaki, hogy offshore céggel nemcsak adót csalni lehet. Esetleg neki is kijárna egy közgazdasági gyorstalpaló, jogi csak azért nem mert olyan diplomája már van neki, csak át kellene ismét futnia a jegyzeteit.

Rétvárival egyébként évfolyamtársak voltunk az általános iskolában. Én A-s voltam, ő B-s. Emiatt sok mindenre nem emlékszem róla, de az beugrik és azt hiszem jól emlékszem, hogy egyszer valami szakkör után ugyanazon a 61-es villamoson utaztunk, és beszélgettünk, majd megkérdezte mennyi az idő. Mondtam neki, hogy fél 4. Erre megdöbbent: "Már ennyi az idő?". Kérdem én: "Miért ilyenkor te már otthon langyos tejet kortyolgatva tanulni szoktál?". Erre ő a legnagyobb természetességgel: "Igen, ilyenkor mindig a leckémet csinálom és készülök a holnapi órákra". Persze rajta kívül minden normális ember ugyanezt este 10-kor, vagy másnap az órák közti szünetekben csinálta. Szorgalma ellenére azonban - mivel pénzügyi ismeretek akkoriban nem voltak - nem tanulhatta meg, hogy a jegybank független intézmény, és a politikusoknak az ország érdekében ezt kutya kötelességük tiszteletben tartani.

Monday, July 13, 2009

Kis magyar abszurd majdnem 70 évvel ezelőttről

A második világháborúban Magyarország hadat üzent az USA-nak. Magyarország nagykövete bement a washingtoni külügyminisztériumba, majd átadta a hadüzenetet. Ezután a következő beszélgetés zajlott le
USA Külügyminiszter: - Mi az Önök államformája?
Magyar nagykövet: - Királyság.
- És ki a királyuk?
- Nincs királyunk, hanem kormányzónk van.
- Ki a kormányzó?
- Vitéz Horthy Miklós tengernagy.
- És van Önöknek tengerük?
- Az nincs.
- Értem. Van az USA-val szemben területi követelésük?
- Nincs.
- Van valamilyen országgal szemben területi követelésük?
- Igen. Ausztriával, Csehszlovákiával, Romániával...
- Értem. És azokkal szemben is hadat viselnek?
- Nem, ők a szövetségeseink.

(Ha már ismerős volt bocs, nekem új)